HU | EN | DE | FR

Megye

Közgyűlés

Hivatal

Közérdekű adatok

Kattintásra átvált az akadálymentes verzióra!

Megye Általános jellemzők


A megye települései

Képgaléria


Jász-Nagykun-Szolnok megyéről


A megye – és az ország – történetében fontos év 2013, a járások (újbóli) kialakításának éve. A több száz éves múltra visszatekintő járási rendszert 1983-ban szüntették meg, így harminc év után, de új szervezeti rendben és új céllal 2013. január 1-jével ismét létrejöttek a magyar közigazgatás egykor szerves egységét képező járások. Jász-Nagykun-Szolnok megyében kilenc járás jött létre: Jászapáti, Jászberényi, Karcagi, Kunhegyesi, Kunszentmártoni, Mezőtúri, Szolnoki, Tiszafüredi és Törökszentmiklós járás.


 
Járások:

- Jászapáti járás (9 település)
Székhelye: Jászapáti
Járáshoz tartozó települések: Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászdózsa, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás

- Jászberényi járás (9 település)
Székhelye: Jászberény
Járáshoz tartozó települések: Jászágó, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jásztelek, Pusztamonostor

- Karcagi járás (5 település)
Székhelye: Karcag
Járáshoz tartozó települések: Berekfürdő, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras

- Kunhegyesi járás (7 település)
Székhelye: Kunhegyes
Járáshoz tartozó települések: Abádszalók, Tiszabő, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tomajmonostora

- Kunszentmártoni járás (11 település)
Székhelye: Kunszentmárton
Járáshoz tartozó települések: Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas

- Mezőtúri járás (5 település)
Székhelye: Mezőtúr
Járáshoz tartozó települések: Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék, Túrkeve

- Szolnoki járás (18 település)
Székhelye: Szolnok
Járáshoz tartozó települések: Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Tiszajenő, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas

- Tiszafüredi járás (7 település)
Székhelye: Tiszafüred
Járáshoz tartozó települések: Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős

- Törökszentmiklósi járás (7 település)
Székhelye: Törökszentmiklós
Járáshoz tartozó települések: Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszapüspöki, Tiszatenyő


Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarországon, az Alföld szívében, 7 megyével határosan helyezkedik el, a Tisza, a Hármas-Körös és a Zagyva folyók által szabdalt területen. Földfelszíne tökéletes síkság, természeti értékei közül legfontosabb a jó termőföld, a folyóvizek és a jelentős termálvízkincs. A megye közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, kelet-nyugat irányú vasúti és közúti fővonalak érintik területét.

Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5.582 km² (a megyék rangsorában a 8.), az ország területének 6%-a. Lakóinak száma a KSH 2014. évi adatai szerint 383 ezer fő (a megyék rangsorában 9., az ország lakosságának 4%-a), akik 22 városban és 56 községben élnek. A megye székhelye Szolnok Megyei Jogú Város.

A megye gazdasági értelemben közepesen fejlett. A megye igazán jelentős természeti erőforrásának a mezőgazdasági termőterületek tekinthetők. A megye az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági régiójának részét képezi.

A megyei GDP az utóbbi években nőtt, miközben a népesség fogy, de kedvező tendenciaként a természetes fogyás csökken. A foglalkoztatási szerkezet stabil, a megyei foglalkoztatási ráta folyamatosan emelkedik. A bruttó átlagkeresetek szintén növekedési tendenciát mutatnak, de a bérek még elmaradnak a hazai átlagtól.

A munkanélküliségi ráta az országos adatokhoz hasonlóan kedvező, csökkenő tendenciát jelez. A gazdasági szervezetek száma folyamatosan lassú növekedést mutat, ezek döntő többsége vállalkozás, mely zömében 10 főnél kevesebb létszámot foglalkoztat. A társas vállalkozások struktúrájában a kereskedelem, gépjárműjavítás és növekvő ütemben az építőipar képviseli a legnagyobb súlyt, míg az egyéni vállalkozók esetén döntően a mezőgazdaság.

A beruházások értéke folyamatos növekszik; a megyei fejlesztések döntő többsége a versenyszféra ágazataiba, ezen belül az iparba irányul

A megye termőföldhasználatának meghatározó sajátossága a termőterületeken belül a mezőgazdasági területek közel 90%‐os aránya, ezen belül pedig a szántóterületek igen magas aránya (kb. 76%), ami az országos átlagot jóval meghaladja. A gyepterületek aránya a termőterületeken belül közel 11%. Az erdőterületek aránya 11%, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól. A gabonafélék közül a megyében legnagyobb arányú a búzatermesztés: a betakarított szántóterületek kb. harmadán búzát takarítanak be. Ezt követi a napraforgó és a kukorica termesztése. Jelentős még az árpa, a repce és a lucerna termesztése is. Kedvezőek az adottságok a bioenergia előállításhoz alkalmas növények számára; zöldséget, gyümölcsöt és szőlőt a megye nyugati térségében termesztenek.




Az állattenyésztésben a sertés-, szarvasmarha- és juhállomány száma az 1996-tól kezdődő kedvezőtlen felvásárlási és világpiai helyzet miatti szerkezetváltásból adódóan visszaesett, napjainkban azonban megfigyelhető a főbb haszonállatok tartásának élénkülése, és növekszik a juh- valamint a tyúkfélék állománya is.

A megye iparában meghatározó a feldolgozó jelleg. Az ipari termékek több mint kétharmada exportra kerül, a feldolgozóiparon belül a legnagyobb súllyal a gépipar rendelkezik. További jelentős iparágnak tekinthető a vegyipar, az élelmiszeripar, a fa- és papíripar, élelmiszeripar, valamint a feldolgozóipar különböző ágazatai. A korábbi nagymúltú vállalatok megszűnésével (cukor-, papír-, tej-, malom- és vegyipar) az iparban végbement átrendezős révén megnőtt a kis- és középvállalkozások súlya, ugyanakkor megjelentek azok az új multinacionális vállalatok is (Samsung, Electrolux, Carrier, Claas, Stadler, Segura, stb.), amelyek jelentős tőkebefektetésük révén az exportból is döntő arányban részesednek.




Az energiaforrások esetén a síkvidékekre általában jellemző kőolaj és földgáz található. Jó eséllyel lehet kihasználni a biomasszát, hiszen az Alföldön jelentős a mezőgazdasági termelés. Nagy lehetőségek vannak a geotermikus, a nap és a szélenergia kihasználására.

A rendszerváltást követő dinamikus kommunális-közüzemi infrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhetően ma már valamennyi településen teljes körűen kiépült a vezetékes víz-, gáz- és elektromos hálózat, a lakások bekapcsolódtak a hulladékgyűjtésbe. Jelentős eredmények születtek a csatornázottság területén megmutatkozó hátrány leküzdésében is.

A közlekedési infrastruktúra fejlődése a megyében is lelassult, a legnagyobb – a gazdasági fejlődést és a mindennapi életvitelt akadályozó – lemaradás e téren van, különösen igaz ez a közúthálózatra. Az utak állapota, a közúti kapcsolatok elégtelensége és kapacitáshiánya a megye kedvező fekvéséből adódó előnyök kihasználását sem teszi lehetővé. A megye infrastrukturális fejlesztése elsősorban az alsóbbrendű úthálózatra, a kerékpárút-hálózatra és a települési infrastruktúrára történt koncentrálás.




A megye nem tekinthető turisztikai nagyhatalomnak, de egyes térségek (Tisza-tó) és települések (fürdőhelyek) számára meghatározó tényező az idegenforgalom. A megye turisztikai jellemzőit a természeti értékekre, a termál- és gyógyfürdőkre, a kulturális rendezvényekre, falusi vendégszeretetre, sajátos gasztronómiára és a népi kézművességre alapozott turisztikai termékek határozzák meg.

A megye északi felén található az ország második legnagyobb állóvize a Tisza-tó, mely turisztikai központként is funkcionál. A tónál és környékén az ökoturizmust kedvelők is megtalálják a megfelelő elfoglaltságot a szabadidejük eltöltésére. A Tisza-tó és környéke a kerékpárturizmus szempontjából is az egyik legkiemelkedőbb térség. A megye területét is érintve a Tisza mentén halad a nemzetközi EuroVelo II. számú kerékpáros útvonal.




A megye területének mintegy 5%-a természeti védelem alatt áll. A Hortobágy a világörökség részét képező kultúrtáj. Országos jelentőségűek a tiszakürti és a tiszaigari arborétum botanikai értékei. A megye termálvízkincse kiemelkedő turisztikai értéket képvisel; az egészségturizmus (wellness- és gyógyturizmus) alapját képezi. Számos látogatót vonzanak a térségbe az ismert hagyományőrző nagyrendezvények.




A megye kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma emelkedést mutat, a vendégforgalom túlnyomó részét hagyományosan a belföldi vendégek teszik ki.

A megye kulturális szempontból is sokarcú: a büszke jászok, a konok kunok, a történelmi múlt emlékeit számos múzeum, a régi mesterségek és hagyományok tárgyait tájházak, különleges gyűjtemények mutatják be. A megye nagy múltú kultúrájának egyik pillérét mindmáig a hagyományőrzés, az értékek ápolása jelenti.

A megye népzenei életét és tánchagyományát több mint 30 néptánc együttes és zenekar őrzi. A népzenei élet mellett híres hagyományai vannak a megye zenei és színházi kultúrájának is. A szolnoki Szigligeti Színház a megye egyik meghatározó kulturális központja, aminek szecessziós és modern építészeti elemeket vegyítő épülete a város egyik ékessége. A megye képzőművészetében kiemelkedő jelentőségű a régi szolnoki vár helyén felépült Szolnoki Művésztelep.

A megyei értékek azonosítása, gyűjtése és dokumentálása érdekében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2013-ban Értéktár Bizottságot hozott létre. A megyei értéktár fő feladata és célja, hogy az értéktárba felvett értékek a mindennapi életünk részei lehessenek, és erősítsék a megyéhez való kötődést.








 


Vállalkozás-ösztönzés

Kattintson a térképre a vállalkozások megtekintéséhez.

Hírlevél

A hírlevél feliratkozáshoz kérjük adja meg az email-címét:

Eseménynaptár
KeSzCsSzVa
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
2017. Július
Közadatkereső

A közadatkereső használatával bárki hozzáférhet a közzétételre kötelezett szervek közzétett adataihoz.

Közösség
Partnereink
GFX + DEV + SEO + APP Arculattervezés, Portál fejlesztés, Webáruház készítés, Arculati kézikönyv, Grafikai tervezés, Logó tervezés, Weboldal tervezés, Egyedi fejlesztések, Keresőmarketing, SEO
Köszöntő | Megye | Közgyülés | Hivatal | Közérdekű | Aktuális | HONLAPTÉRKÉP

Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzati Hivatal

5000, Szolnok Kossuth L. u 2. 56/505-200* info@jnszm.hu

Készítette és üzemeltetiEP választás INTERREG IIIC